Alföld 2021/8.
Már-már hagyomány, hogy az Alföld világirodalmi kitekintéssel zárja a nyarat. Ragyogó fordításokban olvashatók a lapszámban a Nobel-díjas Louise Glück és Wole Soyinka, Tor Ulven, Michel Houellebecq, Ernst Goll, Gerard Manley Hopkins, Edwin Morgan, Jericho Brown, Cornelius Eady, Anne Carson, Jaime Gil de Biedma és (újrafordításban) François Villon versei, Antonio Fian, Thomas Stangl prózái, sőt, ezúttal kortárs világirodalmi drámafordítással is találkozhatunk Jean-Michel Ribes jóvoltából.
A világirodalmi felhozatalt ezúttal egy-egy szerző fordítási munkálatainak kulisszatitkaiba bepillantó rendhagyó esszék, illetve szerzői portrék színesítik. Ádám Péter a Villon-magyarítás kihívásait, dilemmáit ecseteli, Biernaczky Szilárd a nigériai Soyinka írásművészetét tekinti át röviden, Imreh András a portugál Biedma, míg Rákai Orsolya Louise Glück művészetét hozza közel. Kun Árpád Tor Ulven olvasása közben szerzett benyomásait, Kőrizs Imre pedig Billy Collins fordításának személyes tapasztalatait osztja meg az olvasókkal.
A tanulmányok közt két összehasonlító elemzés található: Koós István Victor Hugo és Jókai esztétikáját veti össze, Kerber Balázs pedig Pirandello és Szentkuthy Miklós komparatív vizsgálatát végzi el.
A Szemle rovat is több írással kapcsolódik az augusztusi szám tematikájához. Kulcsár Szabó Zoltán a nemrégiben megjelent Frank O’Hara- és John Ashbery-kötet alapos bírálatát közli, Tóth Sára Marylinne Robinson nagysikerű Háztartás című regényét veszi górcső alá. Dézsi Fruzsina Andreas Kotte színháztudományi szakmunkáját, míg Baka L. Patrik Halász Iván Dél-Szlovákia az irodalomban című kötetét recenzeálja. Mellettük Vida Gergely Csehy Zoltán-kritikája olvasható, Fodor György rendhagyó módon Maticsák Sándor nyelvészeti kötetéről értekezik, Juhász Tibor pedig Bartusz-Dobosi László Csengey-monográfiáját tekinti át.
A lapszám illusztrációs anyagát Stark István monotípiái adják.
Tartalom – 2021. augusztus
Szépirodalom
LOUISE GLÜCK versei: Esős reggel; Kána; Télemakhosz vétke; Télemakhosz dilemmája
TOR ULVEN versei: Egy költő; Kötelező oktatás; Két tévé
MICHEL HOUELLEBECQ verse: Osztozkodás
ANTONIO FIAN prózaciklusa: Álmomban
THOMAS STANGL: A 105-ös szoba halottai (novella)
ERNST GOLL versei: Nyárutó; Sirám
GERARD MANLEY HOPKINS versei: Kínlépcső; Vígaszdög; Hogy a természet hérakleitoszi tűz és a feltámadás vígaszáról
EDWIN MORGAN versei: Alkonyatok; Reggel Nápolyban
JEAN-MICHEL RIBES drámái: Monique; Hörgők
JERICHO BROWN versei: A. D.; Hátország
CORNELIUS EADY versei: A taxis, aki átvert; Varjak erős szélben; Az üres tánccipő
ANNE CARSON versciklusa: Kisbeszédek
JAIME GIL DE BIEDMA verse: Jaime Gil de Biedma ellen
WOLE SOYINKA verse: Óh, gyökerek!
FRANÇOIS VILLON versciklusa: Nagy Testamentum
Kilátó
ÁDÁM PÉTER: „Én, François Villon…” (Valóság és fikció Villon költészetében)
BIERNACZKY SZILÁRD: Ogun isten képviseletében (Wole Soyinka mint egy toleráns vallás igehirdetője)
IMREH ANDRÁS: Mediterrán hétköznapok (Jaime Gil de Biedma költészetéről)
KUN ÁRPÁD: „Gondolkodó érzés, érző gondolkodás” (Tor Ulvenről első magyar nyelvű kötete, a Türelem megjelenésekor)
KŐRIZS IMRE: Jelenlét és jelentés (Billy Collins fordítása közben)
RÁKAI ORSOLYA: A vers igényei (Louise Glück)
Tanulmány
KOÓS ISTVÁN: A groteszk esztétikája Hugo és Jókai műveiben (A magyar és a francia Victor Hugo)
KERBER BALÁZS: Az „áramlás” mint forma (Pirandello, Szentkuthy és a modern irodalmi látásmód problémája)
Szemle
KULCSÁR-SZABÓ ZOLTÁN: Aszpirint a naplementébe (Frank O’Hara: Töprengések vészhelyzetben, ford. Gerevich András, Krusovszky Dénes; John Ashbery: Önarckép konvex tükörben, ford. Krusovszky Dénes, Lanczkor Gábor, Mohácsi Balázs)
TÓTH SÁRA: „Vizes sötétség” (Marilynne Robinson: Háztartás, ford. Szabadkai Bernadett)
DÉZSI FRUZSINA: A haladás tagadása (Andreas Kotte: Színháztörténet. Jelenségek és diskurzusok, ford. Berta Erzsébet és Edit Kotte)
BAKA L. PATRIK: Dél-Szlovákia belakása és metamorfózisa a szlovák irodalomban (Halász Iván: Dél-Szlovákia az irodalomban. Sztereotípiák és interetnikus összefüggések – Južné Slovensko v literatúre. Stereotypy a interetnické súvislosti)
VIDA GERGELY: Az „úgynevezett” szlovákiai magyar irodalomról (Csehy Zoltán: Arctalanság, arcadás, arcrongálás. Önláttatási stratégiák és diskurzusretorikák kisebbségi kontextusban)
FODOR GYÖRGY: Eredet (Maticsák Sándor: A magyar nyelv eredete és rokonsága)
JUHÁSZ TIBOR: Most lenne időben (Bartusz-Dobosi László: Csengey Dénes)
Képek: STARK ISTVÁN monotípiái
Hozzászólások